Ladó Tímea

Ladó Timea vagyok, Gyimesfelsőlokon élek. 11 éve, 2009-ben végeztem a Szent Erzsébet Római-Katolikus Líceumban, utána a sepsiszentgyörgyi Babeş-Bolyai Tudományegyetem hallgatója voltam. Jelenleg könyvtárosként dolgozom a faluban. Elsőre furcsának találtam, nem tudtam elképzelni magam könyvtárosként, hogy tudok-e majd a gyerekekkel erőteljesen, maximálisan foglakozni. Ez mostanra teljesen megváltozott, imádom a gyerekeket, hogy velük foglakozhatom. Ezt az iskolámnak is köszönhetem, mivel ott tanultam meg, hogy kell a gyerekekkel foglakozni: úgy teszek, ahogy velem is tették annak idején a tanárok és a Papbácsi, mert tudom, hogy ez nekem is hasznos volt.

Vissztérve a diákéveimre, én már 5. osztálytól a Papbácsinál kezdtem a tanulmányaimat. Mi voltunk az első 5. osztály, azelőtt csak a felső tagozat működött. Most is magam előtt látom, amikor a Papbácsi bejött hozzánk az ajtón és a barátnőmmel a szoba sarkából lestük, mert annyira féltünk tőle. Azért jött, hogy megnézze az ellenőrzőinket, milyen tanulók voltunk, megérdemeljük-e, hogy a Szent Erzsébet Római-Katolikus Líceum diákjai lehessünk. Félelmünk teljesen elmúlt, amikor a Papbácsival beszélgetni kezdtünk, megnyugtatott a kellemes hangja és az ahogyan beszéd közben meg-meg simogatta arcunkat. Akkor már reménykedtem, hogy ide mehetek iskolába és minden nap átélhetem a Papbácsi nyugtató közelségét…. és igen, jött a jó hír, hogy a Papbácsi befogad minket. Nagy volt a boldogság. Végül az iskolába maradtam 12. osztály végéig, mert annyira megszerettem, hogy nem is volt még a gondolatomban sem, hogy máshova menjek. Úgy érzem, életem egyik nagyon jó döntése volt ez. Sokat köszönhetek a Papbácsinak és a tanáraimnak. Soha nem felejtem el azokat a tanulságos történeteket, amiket a Papbácsi mesélt hittanórákon, örökké kísérni fognak.
Másik fontos dolog számomra a vallásos életmód volt, amit ebben az iskolában gyakorolhattam. Megtapasztaltam, hogy Isten segítsége nélkül nem is lehetne élni. Ezt mai napig nagyon sokszor érzem és ezért hálát adok a Papbácsinak, hogy hívő embert nevelt belőlem. Úgy érzem, ha más iskolába jártam volna, nem ez az ember lennék, aki most vagyok.

A diákoknak, akik most itt tanulnak, annyit üzennék, hogy ne gondolják azt, hogy más iskolába jobb, mert talán látszólag szabadabbak. Idővel rájösztök majd, hogy nem ez a legfontosabb, hanem az, hogy tartozzatok valahova és ne csak a tantárgyakat tanuljátok, hanem azt is, hogy az életben hogy kell viselkedni és Isten gyermeke lenni. Ez most lehet, hogy nektek nem elsődleges, de meglátjátok, később megköszönitek és hálásak lesztek Papbácsinak és tanáraitoknak.

Végzős diákoknak sok sikert kívánok az érettségihez, és gratulálok, hogy ezt az iskolát választották és végezték el. Meglátják az élet során, hogy ez egy jó döntés volt. Én is köszönöm Papbácsinak és tanáraimnak, hogy annyi hasznos dologra megtanítottak, aminek az életben is hasznát vettem. Nemcsak a tantárgyak kapcsán, hanem minden egyéb más kérdésemre választ, tanácsot adtak és segítettek. Magyarországon is nagyon sok szép helyre eljuthattam az iskolám által, ezt se felejtem el. Örülök, hogy itt járhattam iskolába és ezáltal ilyen emberré váltam. KÖSZÖNÖM!