A 2019-2020 as tanévben a Bethlen Gábor Alaptól pályázott támogatással egy sor olyan tevékenységet sikerült megvalósítani, amelyek a szakiskola előrehaladását és a diákok szakmai fejlődését és az iskola hírnevének öregbítését eredményezte.
Első lépésként felvettük a kapcsolatot a marosvásárhelyi Sapientia Egyetem, kertészmérnöki karával, vendégünk volt Dr. Nyárádi Imre-István, dékánhelyettes és Bandi Attila, adjunktus, szakkoordinátor. Feltérképezték a gyümölcsösünk állapotát, termőhelyi adottságait és segítségükről biztosítottak. Tartalmas pályaorientációt tartottak a végzős diákoknak, kedvenc mottónk tőlük: „Azért vagyunk, hogy szolgáljuk magunkat!”.Elméleti előadást tartottak gyümölcsfa metszés és oltás témában, majd az iskola gyümölcsösében a diákokkal együtt megmetszettük a fákat. A program sikerét bizonyítja, hogy Nyárádi István dékánhelyettes azt ígérte, hogy ezután évente legalább kétszer meglátogáatják a gyümolcsöst és folyamatos szakmai tanáccsal fognak ellátni. Ezt sajnos egyelőre a vírushelyzet megnehezítette, de reméljük, hogy egyszer ennek is vége lesz. A rendezvény célja felhívni a figyelmet a metszés fontosságára és rendszerességére.
A gyümölcstermesztésben a metszés az egyik legfontosabb termesztéstechnológiai elem. A fiatal gyümölcsfák esetében a koronaalakító metszéseket, míg a termőre fordult fákon a termőegyensúlyt fenntartó termőkori metszéseket kell megfelelő módon elvégezni.
A még mindig gyakori jelenségnek számító szakaszos terméshozásnak (egyik évben viszonylag sok apró gyümölcs van a fán, míg a következő évben jóval kevesebb képződik, vagy egyáltalán nem hoz termést a fa) egyik fő oka (több más termesztéstechnológiai beavatkozás hiánya mellett) a rendszeres, minden évi metszés elmaradása. Ugyanakkor nagyon fontos a szakszerű metszés kivitelezése, mert ennek hiányában az úgynevezett vegetatív-generatív egyensúly megbomlik. Ha túl erősen metszek, túlzott mértékű hajtás-képződést és -növekedést váltok ki. Amennyiben elmarad a rendszeres metszés a gyümölcstermő növények megújuló képessége csökken, ezáltal a koronában nem képződik kellő mennyiségű termőrész, ami ugyancsak terméscsökkenéshez, később szakaszos terméshozáshoz (alternanciához) vezet.A különböző szabadföldi átoltások valamint a télvégi kézbenoltások esetében alakalmazható oltási módszerek révén a kivesző félben lévő értékes helyi gyümölcsfajták átmenthetők a későbbi generációk számára. Ugyanakkor fontos tartjuk, hogy a régióban minél többen ismerjék meg és sajátítsák el a gyümölcsfák fontosabb oltási módszereit.
November 7-8-án Halmágyi Csaba bútorfestő irányításával 43 diák részt vett egy bútorfestő műhelytevékenységen, a vásárolt faanyagot 20×30 centiméteres darabokra vágták, csiszolták alapozták kék földfestékkel, majd hagyományos népi motívumokat festettek rá, melyeknek jelentéseit a bútorfestő elmagyarázta a diákoknak. A program során 43 munkadarab készült el és a diákok betekintést nyerhettek az értékmegőrző munka rejtelmeibe.
December 13-16 között sor került a hagyományos szövés bemutatására, a fonal felvetésétől a vetőfára, szövőszékre, nyüstbe, bordába való fogdosás, majd szövés. A szükséges fonalakat megvásároltuk és helyi hagyományőrző egyesület asszonyai bemutatták ős megtanították a szakiskolás lányoknak a szövést.
December 17-18-án zsindelykészítő bemutatóra és oktatásra került sor az iskola tanműhelyében. Helyi mesterek bemutatták, hogyan készül a hagyományos gyimesi zsindely vagy „drányica”, miyen szempontok szerint kell már az erdőben kiválasztani, mikor érdemes kivágni, bemutatták a hasítás hagyományos eszközeit és módját.Beszéltek arról, hogy az erdőt szeretni kell, nem szabad felelőtlenűl leprédálni a fát, a régi ember egy-egy fát éveken keresztül figyelt, várta, hogy nőjjön és mielőtt kivágta sokszor még bocsánatot is kért tőle. A diákokkal közösen elkészült 320 drb drányica, amivel tavasszal befedünk egy diákok által készített gyógynövényszárítót.
A pályázat tevékenységein részt vettek a szakiskolás diákok: 68 fő. Közvetett támogatásban részesült az iskola közössége, hiszen a szőtt tarisznyákból minden ballagó diák részesül, és ezt nem kell kifizetni. A drányicakészítés, gyümölcsfaoltás, metszés olyan hiányszakmák, hogy már most hívják a diákokat metszeni, tehát a Gyimes völgye minden gyümölcsfája megszépülhet, oltással megőrizhetjük őshonos fajtáinkat, mint pónyik, batul stb. A faluból már kaptunk felajánlásokat, szövőszékre, guzsalyra, orsóra, gyapjúra, drányicakészítő szerszámokra. Ezeket az emberek szívesen adják, mert látják, hogy tevékenységeink által továbbélnek. Szorosabb lett a kapcsolat az iskola és a helyi közösség között.
Magyar 
Română